A démonok között valós története

Perron család hátborzongató életéről készült maga a film. A film alapját nem meglepő módon Ed és Lorraine Waren ügyirata szolgálta. Nézzük meg mennyire tér el a valóság és film egymástól.

1970 telén Carolyn és Roger Perron egy jobb élet reményében költöztek új otthonukba. Az új hely 200 hektáron elterülő Old Arnold nevet viselte. A Rhode Island-beli birtokon (Harrisville) 1736-ban építették a házat. Ez egy tíz szobás, hatalmas, szép építményként megfelelőnek bizonyult 5 lányuk nevelésére. Nancy és Christine kapta az egyik szobát, Cindy és April a másikat, Andrea meg egy különállót. 

A család a beköltözés első napján már furcsa jelenségekkel találta szemben magát. Később megtudták 8 generáció élt-halt meg az Arnold családból ezen a telken. Az utolsó családtag Mrs. John Arnold felakasztotta magát az istállóban. Sok halállal végződő eset történt régebben ott, főként öngyilkosságok pl. akasztás, mérgezés. Az egyik Arnold lány megölték, ketten patakba fulladtak, négyen a mezőn megfagyva lelték halálukat.

Az eladó mondta az új családnak hagyják éjjelente égve a villanyt Perronék hamar megértették miért. Az első felbukkanó lelkek, démonok ártatlannak bizonyultak. Ezek a lények nem áttetszőek voltak. Valamilyen szinten úgy mászkáltak a házban, birtokon, mint a családnak tagjai. Volt egy fiatal férfi, akit a lányok megidéztek és játszottak vele többször. Az egyik jelenés egy női kísértet állandóan söprögette a konyhát. A seprűt ilyenkor sose találták a helyén. A takarító szellem tényleg felsöpört nekik! Manny is egy kedvelt kísértet volt a lányok körében. Valószínüleg a 1700-as években felkötött Johnny Arnold szelleme lehetett. Ő csak megfigyelte a családot, nem zavart senkit. 

Perronék rengeteg természetfeletti dolognak lett szemtanúja. Gyakran lebegtek tárgyak, hallottak hangokat, suhanó alakok stb. Nekik minden természetesnek hatott, addig míg egy nem kívánatos személy felborította az egyensúlyt. Lányokat a hajuknál, lábuknál fogva ráncigálta ki az ágyból, csapkodta az ajtókat. Az entitások már nem kedvesek lettek. Egy szellem az anyja után üvöltözött: Mama, mama. A másik Cindy fülébe suttogott állandóan: 7 halott katona van a falba temetve. - mondogatta

Van egy olyan lényről is feljegyzésük, akiről nem szívesen beszéltek. Ő egy démoni lény, aki molesztálta a családtagokat. Feltehetően Perronék azonosították Batsheba Sherman-nal, aki gyakorlott sátánista volt és boszorkányként kötötte fel magát a kerti fára, 1800-as években. Perronékat nem hívők lévén nagyon brutálisan bántalmazhatta. Batsheba-t elég durván írták le: elszáradt, méhkastestű, törött nyakán ráncos hamuszürke fej, fejéből féregféleségek bukkanak ki. 1812-ben született Batsheba Thayer, felesége Judson Sherman lett 1844-ben. Eldugottan éltek. A saját gyermeküket a Sátánnak áldozták fel, ami miatt vád alá került. A csecsemő holttestén mély döfésnyomokat fedeztek fel, de bizonyítékok híján ejtették a vádakat. Később született 3 lánya is mind meghalt 4 éves kora előtt. Nemcsak gyerekei estek viszont áldozatul, hanem az ott dolgozó személyzet is. 1885. máj. 25-én végzet magával. A halottkém szerint furcsa módon kőszerűvé vált a  lesoványodott teste. 

A rettentő démon Carolyn-t és Mr. Perront erőszeretettel zaklatta. A berendezések tönkrementek mikor megjelent. Mikor egyértelművé vált a lénynek nem kívánatos, megutálta Roger feleségét. Ki akarta üzni a házból. Eleinte Batsheba csak tárgyakat dobált, csipkedte és efféle módszereket vetett be az asszony ellen, de később tűzzel rémisztgette a nőt, a lábán szúrt sebet látott. Ezeket jó ideig viselte az asszony, míg a lény nem bírt már mit kezdeni... Megszállta. A család ekkor fordult Ed és Lorraine Waren házaspárhoz segítségért. A megszállás végett Carolyn-on ördögűzést hajtottak végre. Andrea mesélése szerint nem megszokott hangján beszélt és hatalmas erőt mutatott. Azt hitte elveszíti anyját. Az ördögűzés végül kudarcba fulladt. A helyzet rosszabodni kezdet, így a nyomozópárost távozásra szólították fel. Carolyn teste órákig el volt torzulva. A sok szenvedés végére mégis elhagyta a testét az entitás, így kimondhatták mégis sikerült az ördögűzés. 

A rengeteg szörnyűség ellenére 10 évig voltak kénytelenek pénzszüke miatt ott élni a házban. 1980-ban sikerült nagy nehezen elköltözniük Georgiába. 

1983-ban új lakók költöztek a házba és azóta is ő tulajdonukban áll a birtok. Ő nekik az elmondásaik alapján bizonyítható megtörténtek az esetek, mert ködszerű alakok, kopogások, zörejek, lépések, rázkodó falak színesítik az életüket. Minden látogatójuk beszámolt furcsa jelenségekről. Legtöbben egy kontyos idős asszonyt látnak gyakran. 

Ez csak az első része a Démonok közöttnek, a következő Démonok között 2 írás hamarosan itt az első alatt!

Démonok között 2 valós története

Itt is a film valós sztori alapján lett elkészítve Ed és Lorraine által. Igazat megvallva az eredeti történet parább, mint az elkészült film. 1977-ben Warrenék a londoni Enfieldbe utaztak, hogy egy démoni lénnyel találkozhassanak  a Hodgson család házában. Ebben a házban tett látogatásukat dokumentálták a legrészletesebben. A londoni sajtó nagyon hamar felkapta az esetet és cikkezni kezdtek róla. Rengeteg szellemvadász és újságíró jelent meg a ház előtt, mert mindenki "hitt" a családnak és próbálták felderíteni a helyzetet, mi is szállta meg a házat. 

A lakás kivizsgálása közben Warrenék is veszélybe kerültek, mint a lakók egyaránt. Ez számított a legrázósabb ügyüknek. Lorraine még ma is emlékszik arra a folytó rettegésre, ami akkor érte mikor belépett a Hodgson házba. Az entitás kegyetlen módszerekkel bánt az ott élőkkel. Kiemelte őket az ágyból, sikítozva ébredtek, mozogtak a tárgyak és az egyéb rémisztő dolgok. A filmben a démon maga Valak nevet kapta, de a valóság ettől kicsit eltérő.  Valak egy valós démoni lény a 17. században írtak róla, mint a pokol egyik helytartója, ezért a filmbe pont megfelelőnek bizonyult. Az apáca kinézet onnan jött pedig, hogy Lorraine álmában egy fekete-fehér, csuklyás alakot látott. 

Most térjünk át Hodgsonékra és a valóságra. 1977-ben a Green Street-en történt meg ez az eset. A családfő anyának és négy gyerekének az életét fenyegette veszély. Peggy egyedülálló szülőként nevelte a 12 éves Margaretet, Janetet, 10 éves Johnny-t (más írásban Peter), 7 éves Billy-t. Billy beszédhibás gyerek volt, ezért orvoshoz járt vele Peggy. Sokáig mindenki a gyerekekre gyanakodott, hogy ők művelték a történéseket. A máig ismert események 1977. aug. 30-án kezdődtek. Janet ugyanis felkelve arról panaszkodott éjjel elmozdult az ágya. Az anyuka nem törődött ezzel, így elfelejtődött. Következő éjszaka még bizarabb dolgok történtek. Peggy mikor lefektette a gyerekeket és aludni tért hatalmas zajok, puffanások, csikorgások rázták fel a házat. A lányok szobájában a ládát máshol találta meg, mint az eredeti helye. Akárhányszor a nő megpróbálta visszatolni a helyére, magától elmozdult máshova. Az ijedt Peggy másnap a szomszédokhoz fordult segítségért. A szomszédok próbálták nyugtatgatni, de nem jártak sikerrel. Hamar részesei lettek a paranormális tevékenységeknek a Hodgson család közelében lakók is. Aki a házukba lépett azonnal érezte a veszélyt. Az egyik szomszéd Mr. Nottingham javaslatára rendőröket hívtak a házhoz. A rendőrök átkutatták a házat, de senkit se találtak. Miközben az embert keresték, aki felelős lehet a történtekért a semmiből a nappaliban mozogni kezdtek a tárgyak (fotel). Ezt mindenkinek elmesélték, mit is láttak bent. Ennek ellenére senki se tudott segíteni a családnak, a rendőrök sem jártak sikerrel.

Az események folytatódtak tovább... Egyre többször lebegtek a tárgyak és hozzájuk érve tűz forróak voltak. Végső elkeseredtségében Peggy a sajtóhoz fordult. Ekkor ajánlottak nekik parakutatókat. Akik betették a lábukat a házba, mind meglepődtek vagy meg is sérültek. A feltérképezések után az SPR tagjai mentek a családhoz. Maurice kezdett nyomozásba. Hamar rájött nem kitaláció volt, amit meséltek Hodgson-ék. Ekkor lett leginkább Anglia szerte ismert ez a történés. A Hodgson család a média keresztüzébe került. Ahogy világhíré vált az esetük, úgy indult be az ellentámadás, miszerint kitaláció minden és hírnévre akarnak szert tenni. Volt olyan újságíró, aki pénzt ajánlott a család számára, hogy mondják azt valótlan az egész. A gyerekeket sem kímélték... Mindenáron hamissá tehető információkat akartak kiszedni belőlük. Hodgsonék nem hagyták befolyásolják őket, így nem jártak sikerrel rosszakaróik. Ezek a médiai őrületek mellett, viszont sajnos egyre eldurvultak a házban történő események. Egyik este a lányok szobájában magától kigyulladt a gyufásdoboz, de szerenécséjükre nem gyulladt ki az egész ház. A lányok teste remegett, a tárgyak mozogtak tovább, alvás közben zaklatták őket. Maurice sok időt töltött a házban, de hamar ejtette az ügyet életének védelmében. Maurice elvileg a lánya halála végett kívánt segíteni a családnak, de meggondolta magát. Graham a fotós Maurice-szal sokszor járt Hodgsonéknál, de akárhányszor fotózni akart baj lett belőle. Persze anomáliákról sikerült lőnie pár érdekes képet. Riporterek, újságírok által szereltek kamerákat még a házba, de egyik se működött. 

A folytonos nyomozások végére egy személyhez kezdték kötni a poltergeist történéseket. Addig találgatták mi lehet a forrás, míg meg nem nevezték a történések kulcsát: Janet Hodgsont! Megfigyelték a lányt és az eseményeket. Mikor Janet megjelent valamelyik szobában kezdődtek a paranormális dolgok. Egyre több jelenséget írtak a neve mellé.. Van, aki ezt elhitte, volt aki nem, mert aranyos, ártatlan kislánynak ismerték. Miután meggyanúsították a lányt egyre erőteljesebben jelentek meg rajta, körülötte a jelenségek. Egyik este mikor Graham a házban fotózott a lány felemelkedett és levitálni kezdett, ő ezt rögzítette is a gépével. Janet az eset után pánikrohamot kapott és nyugtatózni kellett. Miután elkábulva ott hagyták aludni a lányt a szakemberek lementek a szobából, de egy csattanás miatt visszarohantak nem sokkal később. A lány a komódon feküdt eszméletlenül. Erről fotót is készítettek:

Janet megszállt lett. A lány hangja elváltozott és összefüggéstelenül beszélt. Maurice és Peggy beszélt ezzel az entitással a lányon keresztül, de csak annyit tudtak meg nem jó ember. Még a bizonyítás kedvéért egy hasbeszélőt is meghívtak tegyen tanúbizonyságot nem szórakozik a lány. Ray Ellen beszélt az entitással következőnek, aki azt mondta egy 72 éves úr (Bill) és keresi a családját, de nincsenek a házban. A szomszédok igazolták régen lakott egy Bill nevű úr a házban, aki idős korában halt meg.

Jól látható szálakat kevertek-kavartak az ügy kapcsán, de senki nem tudott felmutatni semmit igazából. Az SPR sem. (Itt maga a Warren-ék részt kiegészíteném, mivel elején megemlítettem őket, valós alapon nem igazán játszottak szerepet Hodgsonék eseményeiben, csupán felszínesen.) Az ügy odáig fajult, hogy Janet-et kórházba szállították, de mindent rendbe találtak nála. A család ezután nyaralni ment, hogy kipihenje az eseményeket, de a ház folytatta tevékenységeit, egyszóval nem a lány volt a tettes. A ház rémisztgetése a lakók felé egy évig voltak jelen 1978. szeptemberében azonban abba maradtak. Egy éven keresztül tartotta rettegésben a Hodgson családot és a bemerészkedő embereket, míg hirtelen semmivé vált. Elég érdekes tényleg, ahogy két oldal küzd egymással, de semelyik nem ér el semmit sem.

Ti mit gondoltok erről? Valós vagy valótlan? Megérte keverni így mindent vagy sem?...